Pillanat

Születésnapomra

Szombat van, de már most enyhe gyomorgörccsel küzdök a vasárnap miatt. Ha étterem, akkor egyszerű, kerthelyiséges, laza pincérekkel… Azt hiszem ilyen helyre mennék a szülinapomon, ha már flancolunk és nem elégszünk meg a kedvenc kiskocsmámmal.

De anyám más. Mindig azt a fránya pompát akarta nekem, amire ő vágyott. Egyetlen uvarlóm volt szimpi neki, egy köcsög, menő, öltönyös suhanc, akiben lánya elkövetkezendő boldog jólétét látta.
Az összes vágyam és álmom merő hóborttá avanzsálta, amiből majd kinövök. Hiszen a művészet nem feltétlen jelent sok, sok pénzt.
Így lettem végül tanult munkásember egy csilivili helyen, ahonnan úgy kilógok, hogy tegnap már jeleznem kellett felmondási szándékomat. Mindig azt hittem megszokom majd, beletörődöm. De hiába teltek az évek, sosem tudták velem elfelejteni, hogy ki vagyok, és valójában mit is akarok.

Nem, nem azt az álszent, fényűző életet, hol az emberek tanult sémák szerint működnek és viselkedésükben nem látsz mást, mint egy etikai kódexet.
A víz kiver tőlük. A hazugságaiktól, a begyakorolt mosolyuktól, és udvarias szavavaiktól. Annyira művi az egész, annyira nem igazi, hogy nem tudom benne jól érezni magam.

És szülinapomra mindezt megkapom. Fényűzést, díszes pincéreket, akiket szívem szerint letegeznék, de nem, már értem, hogy nem lehet. Úgyhogy szép ruhát és álarcot öltök majd magamra, s úgy ünneplek, mintha minden csodás volna.

Ez az ünnep nem rólam szól. Anyukám vágya jelenik majd meg, amit precízen előre megrendezett. S ott ül majd ebben a pompában boldogan, elgédetten, büszkén a lányával, kit félt megismerni, mert a valóságot nem tudta elfogadni. A lányával, mit álmában látott csak, s nem jön rá soha, hogy mindez káprázat.

Esküszöm, próbáltam ezer ütés mellett is, próbáltam mindig megmutatni magam. De a látvány úgy megijesztette, hogy végül feladatam. Már régen feladtam…

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!