Megkérdezték nemrég tőlem, történt-e velem valami. Csupán csak azért jött a kérdés, mert szokásos víg kedélyem teljesen elhagyott és ahelyett, hogy az emberek társaságát kerestem volna, inkább félrehúzódtam és csendbe voltam. Mert van olyan, hogy ez esik jól. Olykor jó csak megállni az élet színpadán és körülnézni. Rácsodálkozva mindenre s egyfajta külső szemlélőként figyelni a többieket. Többieket? Vagy inkább magamat? Igen, főként magamat.
Azt éreztem megrekedtem. Van munkám, teszem a dolgom… de mégis…. több hónapja munkál bennem az érzés, hogy van ennél több, van még hova. Mintha a szívem azt mondaná, meddig ülsz még itt mozdulatlanul.? Mikor cselekszel végre igazán és teszed azt, ami a legnagyobb örömet jelenti neked.? A vágy jó dolog. De vágyakozni és nem tenni semmit érte… elég suta eset. Bizony cselekednem kell. Azért olyan biztos ez, mert egyre fojtogatóbbá válik már körülöttem minden. Ha azt teszed, amihez nincs igazán kedved, önmagad hazudtolod meg. Magad köpöd szembe s ha jobban megvizsgálod, bizony mélyen nagyon haragszol magadra. Hiszen milyen indok az, ami arra késztet, hogy ne azt tedd, amihez éppen kedved van? Elégséges indok ahhoz, hogy boldogtalan és elégedetlen légy, miközben magad ostorozod s valami olyanra vágysz, amit el sem kezdesz, mert úgysem sikerülhet.
Pszichológia esetnek tűnik? Lehet. Ellenben, ha mélyen magunkba nézünk… meri-e a sok ember azt állítani, hogy pont úgy él és cselekszik, ahogy szíve szerint tenné? Bizonyára vannak, akik igen. És még többen vannak, akik erre a kérdésre nemet mondanának.
Szóval, higgyétek el, én is csak egy bukdácsoló vagyok a sok közül. Az a sirály, aki már jó régóta látja vágyát és hiszi, hogy lehet magasan szállni, s mégis úgy kételkedik magában, hogy nem mer felemelkedni.
Pedig az idő eljött. Ideje már. S ez a döntés olyan erős, hogy nincs ki megingassa. Lehet, helyből nekirepülök majd egy sziklának, lehet, ezerszer visszapottyanok a földre és lehet, fájni fog, de bármilyen is lesz, most nem adom fel! Hiszem s tudom, repülni fogok – mert érzem, képes vagyok rá!:
Kész vagyok szabadon élni s cselekedni azt, amire szívem szerint vagyok hivatott!
Ui: Aki a sirály hasonlatot nem értette elsőre, annak szívből ajánlom Richard Bach: Jonathan Livingston, a sirály c. könyvét.