Aggodalmak

A fenti címhez ma jött egy remek, megmosolyogtató példa:

Kolléganő rohan felém ijedten.

“Baj van! Elkésett a barátnőm a munkából és nem tudom elérni. Mi van, ha baja esett? Aggódom. Mi lesz, ha emiatt, majd kirúgják, jajj!”

A jelenet édes volt, mégis elgondolkodtató. Miközben felvetettem azt a lehetőséget is, hogy mi van akkor, ha nem történt semmi és csak elaludt, már enyhülni látszott a frász, de azért koránt sem lett nyugalom.

De vajon, mi van, ha tényleg történt valami azzal a lánnyal. Vajon az aggodalmunk segít rajta? Megold bármit is?

Egy dologra biztosan jó. Például arra, hogy rosszul érezzük magunkat, hogy stresszesek legyünk és rágódjunk olyan dolgokon, amikről igazából mit sem tudunk. Találgatunk, ötletelünk és addig kreálunk, míg már szinte krimibe illő jeleneteket mesélünk a lehetséges borzalmakról. Mindeközben az, aki miatt épp szenvedünk, elképzelhető, hogy éppen tökéletesen jól van.

Kinek is lesz így rossz a napja és mi történik velünk, miközben mások miatt rágódunk.?

Nem szándékom megadni a válaszokat. Kicsit bele lehet mélyedni és aztán mosolyogni a végén. Mert valahol bizony megmosolyogtató.

Szeretni lehet aggódás nélkül is. Mert ki tudja, lehet, hogy ami éppen a szerettünkkel történik, annak tényleg meg kell esnie.

Ha azon aggódom, hogy a barátnőmet kirúgják, mert elkésik, S nem elég, hogy aggódom, de még haragszom is emiatt rá, felelőtlennek tartom és ítélkezem fölötte, azzal csak magamat és a kapcsolatunkat mérgezem.

Talán lehetnénk elfogadóbbak kicsit.:) Elaludt, elkésik s ha netán emiatt egyszer kirúgják, az bizony igenis jó lesz neki! Mert az embereket sosem mi tanítjuk és változtatjuk. Nálunk bölcsebb adja a tanítást (nevezhetjük Életnek, Istennek, Sorsnak – kinek mi esik jól) s nélkülünk is tökéletesen változik minden a maga rendje módja szerint.