Pillanat

,Aki nélkül se én, se ez a vers nem születhetett volna meg. Köszönöm Anyukám! <3 Amint megérkeztem, szemedben öröm könnyek gyűltek, s a boldogság fénye úgy égett benned, mint ki büszkesége csillagát látta meg. S míg álomba ringattál kívántál nékem jobb életet, még annál is, mint Mennyek Ura neked teremtett. De jött a kor, mikor… Tovább »

Mikor az éj csillagos ege intett, testem békés szendergésbe kezdett. És alhattam volna reggelig így, nyugalomban, hogy üde tekintetem várjon hajnalban. De riadtam reggel álomemlékkel, s kezdtem veszekedni a Teremtővel: Ki, ki engedte meg? S miért, miért tetted ezt? Mikor békesség leng körbe mindent, mikor a tó tükre meg sem rezzent, miért küldtél harmatcseppet, s… Tovább »

Volt idő, mikor minden reggel az ajtót lestem, csak hogy újra megleshessem. Volt idő, mikor minden éjjel fohászomba csak azt kértem, hogy másnap végre velem legyen. S volt idő, mikor jött. Végre! Vágyam izzásig tüzelve borultam vállára kérlelve: Ma legyél velem! Csak ma este! *** Percek, napok, évek teltek. Emléke halványult, semmibe veszett. Hittem, többet… Tovább »

Gyomrom görcsben, szívem fáj, Érettetek ordibál: Lássátok meg! Sikítja, de láttatni nem tudja. Mit tehetnék? Csendben leszek. Egyszer tán meglelitek. Hisz már ott van bennetek. Mélyen szunnyad a szeretet. Nem zeng okos szavakat, nem mondja meg, mi igaz. Nem tesz semmit. Tudatlan! Igazság mégis, csak benne van. Könnyem csordul olyan szép: Szépsége az üresség és… Tovább »

Mikor ujjait a húrokon táncoltatja, s kezeim közben betűkön rázzák ugrálva, érzem, ma valami szép jött közénk. Fogadjuk hát szeretettel, váratlan vendégként. Kínáljuk hellyel és kérjük, maradjon örökre, tán létünk értelmét leljük meg mellette. De ha mégis menni készülne, hát engedem. Ezt a pillanatot már akkor sem feledem. Csak hálámat rebegem, rebegem…..... Tovább »

Kiszökkenő szavaim úgy formálom át, hogy tetsszen a közegnek. Legyen benne elégséges rím! Legyen vers! Megfeleljen nektek. S most? Csak mosolygok magamon, s vagyok büszke arra, hogy őszintén ömlik. Rímmel, vagy rím nélkül. Ezen aztán semmi sem múlik. Mélyről jön s igaz. Figyeljetek erre! Ne keressetek hát jambusokat eme ‘versbe’. Megdicsért! Ő, a hitetlen, kinek… Tovább »

Agyamban ezernyi gondolat, rím, költemény… kezdeném is írni, de elment, nincs remény. Tücskök, madarak, napsugár… mind tova száll. Csak nyomasztó érzés marad, mi gyomromig hatol. Tán alkotói válság ez, egy soha nem alkotótól. Az éjszakám borús volt, rémálom kergetett. Veszélyben voltam és senki sem fogta kezemet. Bambán néztek rám, én meg csak sikítottam. Hát nem… Tovább »