Gyomrom görcsben, szívem fáj,
Érettetek ordibál: Lássátok meg!
Sikítja, de láttatni nem tudja.
Mit tehetnék? Csendben leszek.
Egyszer tán meglelitek.
Hisz már ott van bennetek.
Mélyen szunnyad a szeretet.
Nem zeng okos szavakat,
nem mondja meg, mi igaz.
Nem tesz semmit. Tudatlan!
Igazság mégis, csak benne van.
Könnyem csordul
olyan szép: Szépsége az üresség és
A mindenség!
