Pillanat

Most minden jó Mamácska, csend van. Csak bolond vagyok. Látod? Tán ezt is tőled kaptam. Igen. Valahol itt vagy bennem, körülöttem, csak nincs rá mód, hogy nivea krémes hajad illatát érezzem. Csak nincs rá mód, hogy azt a piciny embert újra megöleljem. És néha olyan jól jönne, ha fejemet mosnád, mikor balgaságot teszek, vagy a sorssal incselkedek…. Tovább »

Tegnap festettem. Egy képet, ami elsőre nem sikerült, majd másodjára sem. Végül kész lett. A tervezett izgalmas dologból egy totál egyszerű valami lett. Most ránéztem, fejem megcsóváltam, ej. Biztos, hogy nekem festenem kell? Egy napom ráment, s végül csak ennyi lett. Hát erre ne mondja nekem senki, hogy művészet.  De hogy mi az igazi baj,… Tovább »

Csak ízlelgetem ezt a szót egész nap: Montreal! Budapest-Zürich-Montreal-New York-Zürich-Budapest. 11 óra oda, 13 vissza. Igen, nekem ez nagy szám. Baromi nagy. 10 éve is van annak, mikor utoljára repültem. Akkor is egyedül, de csak Angliába. Akkor olykor elvesztem, hazafelé meg nem engedtek két táskával fel. S mivel pénzem már semmi nem volt, mit tehettem,… Tovább »

Van az úgy, hogy mesélnék, de nem jön a szó. Tán nem igaz, hogy minden kimondható. Mert olykor megáll az idő, s csak a csend marad. Csak csend, benne kinti zajok, s már minden összeolvad. A csörömpölő villamost hallgatom csak, majd a nagy úton kerekek suhognak. Sárga fények szűrődnek a sötét ég alatt. Az est hirtelen rámszakad. Mindjárt,… Tovább »

Egy hatalmas bolygón ébredtem, s a világból, mi körülvett, nem sokat értettem. Pátyolgattak, szerettek, neveltek, útat mutattak, majd engedtek, hogy már magamtól tanuljak. Az emberek pedig befogadtak, felnőttnek hívtak, s én nem mertem elmondani, még mindig nem értem itt a dolgokat.  Nem értem, s a kis világomba vágyom, hol tán nem él más, csak a… Tovább »

Hol van az a kedves, vidám lány, aki voltam? Ma majdnem leszedtem egy ember fejét, mert tök normális áron szerzett be olyan cuccokat, amit én ingyen bár, de macerásan tudtam volna szállítani.  Beláttam. Végül csendben beláttam, hogy csak bölcs volt.  Én meg hisztis és elégedetlen. Egész addig tomboltam, míg végül lefejeltem egy széket és a… Tovább »

Nincs kivonat, mert ez egy védett tartalmú bejegyzés.... Tovább »

Állítólag megölelni valakit nem nagy szám. Normális ember s ember között. Lehet vigasztaló, lehet baráti és lehet csak úgy. Nekem mégis nagy szám. Mert nem látni sűrűn ilyet. Mert az emberek mintha már ettől is félnének. Szinte én érzem magam kellemetlenül, ha olykor ilyet teszek szimpla, szeretem emberekkel. Mert nem családtagok, mert nem is a… Tovább »

Nem tudok menni.Küldenie kéne!Nem tud küldeni.Mennem kéne! Nem is voltam.Nem is vagyok.Mondd, hogy holnap Köddé válunk! Mondd, hogy vége Itt és most… Milyen lecke ez bakker!Nem értek egy mukkot sem!Miért adod, miért nem viszed?Vagy kötözd le kezeimet! Igen, az olyan árynalatos.Kösz, hogy megint felhozod.Vigyed innen!Vigyed innen! Az őrület van csak velem.Meditálok. Ok. Most jó.Vége. Ez így… Tovább »

Megint megismertem egy különleges embert. Egy öreg zenészt.  Története, s pár gondolat ma megfogant. Így blog formában szól most minden pici nagyhoz:  Ha a végén megfogadtok magatoknak valamit, be is tartsátok!:) … Nem éltette más, csak a muzsika. Vidáman, kellő lázadással, és szabadsággal élte ifjú korát. Gitározott, koncertezett, iszogatott és egyszer képes volt arra is, hogy… Tovább »