Mamácska

Most minden jó Mamácska, csend van. Csak bolond vagyok. Látod? Tán ezt is tőled kaptam.

Igen. Valahol itt vagy bennem, körülöttem, csak nincs rá mód, hogy nivea krémes hajad illatát érezzem. Csak nincs rá mód, hogy azt a piciny embert újra megöleljem.

És néha olyan jól jönne, ha fejemet mosnád, mikor balgaságot teszek, vagy a sorssal incselkedek. Jó lenne, ha szólnál, utat mutatnál, ha bölcs mamaként tanácsot adnál.

És én hallgatnám megint, ahogy halkan suttogva imába fogsz összekulcsolván két kezed. S nevetnék másnap, mikor csak úgy, hangos kiabálásba kezdesz, s Isten lovának mondod, hogy bassza meg. 

Majd aztán úgyis bájos mosollyal hindálni hívsz, pedig tudod, hogy nem szeretek. De megyek, mert kék szemedben ott csillog egy huncut gyermek, s örülök, ha pajtása lehetek.

Majd géped elé ülsz, s míg morgolódva varrod blúzodat, Őrtoronnyal kezemben téged mulattatatlak. Olvasok neked mennyről, szeretetről… Egy világról, hol egymás kezét fogjuk. S mindenki velünk van, aki már távozott.

Tigris és oroszlán békében ül ott moslygos emberek között. Igen, mesélek neked egy szép jövőt. S te vágyod, úgy vágyod, mint senki más, hogy egyszer ezt a paradicsomot lásd.

Hogy szerelmed kezét újra megfogd, ki most éjjel is meglátogatott.

Hogy szűnjön a hiány, s magány, mire sok éve kárhoztattál.

Elmeséled nekem, hogy minden álmod egy: Ágyadban elaludni, s nem látni meg újra a reggelt.

S én kicsiny gyermekként is értlek. Nagyon is értelek.

De a valóság olyan, amilyen. Várnod kell még sok évet türelemmel.

A perc végül eljön, nem úgy, ahogy kérted, s míg kezed lekötik nem vagyok ott veled. Nem lehet. Én elengednélek. Haza, az ágyadba álmodni. Nem engednék egy orvost sem hozzád érni.

De gyermekeid hiszik, jót tesznek. Tudnod kell, hogy csak azért, mert szeretnek. 

Halkan egy fohászba kezdek összekulcsolván kezemet hátha, hátha segítenek neked.

S mikor azt mondják elment, elment a kedves, nem tudok sírni, mert én így szeretlek.

Ott vagy, végre ott vagy vele. Igen, annak a sok kínnak végre vége.

Mamácska elment.

A szerelem legyen veled, s minden, mit abban a buta újságban meséltek.

Egyszer talán én is megfogom újra kezed, s te majd csak nevetsz és nevetsz, s rámcsillan víztiszta kék szemedből az örök gyermek.

Nézd csak mamácska, az enyémben is itt van ugyanez <3

Kép forrása: pinterest