Kora reggel felkeltem \u00e9s elindultam \u00faj munkahelyemre. \u00dagy ker\u00fcltem ide, hogy ide raktak. V\u00e1ltoz\u00e1sra v\u00e1gytam, \u00e9pp v\u00e1ltani k\u00e9sz\u00fcltem, mikor j\u00f6tt a h\u00edr, hogy m\u00e1s hely, m\u00e1s c\u00e9g a j\u00f6v\u0151. H\u00e1t b\u00f3lintottam egyet \u00e9s azt mondtam, legyen. De ha lehet fokozni a fur\u00e1t, ez most a legfur\u00e1bb.<\/p>\r\n
M\u00e1r befele j\u00f6vet megv\u00e1ltozik valami. Megv\u00e1ltoznak az utc\u00e1k is. Minden annyira \u201enemes\u201d. A kirakatok, az \u00e9tterem, ahol kora reggel vasalt ingben, magazinb\u00f3l el\u0151kapott emberek k\u00e1v\u00e9znak \u00e9s minden szalv\u00e9ta \u00e9s piciny kan\u00e1l a m\u00e9rn\u00f6ki pontoss\u00e1ggal kim\u00e9rt hely\u00e9n cs\u00fccs\u00fcl. A d\u00edszbokrok \u00fagy g\u00f6rb\u00fclnek, mint a nap, sehol egy kikandik\u00e1l\u00f3, rosszcsont \u00e1gacska. A vir\u00e1gok mintha sosem hervadn\u00e1nak. Az eg\u00e9sz k\u00e9p olyan hihetetlen. Olyan t\u00f6k\u00e9letes. T\u00f6k\u00e9letes \u00e9s kicsit disszon\u00e1ns. Disszon\u00e1ns, mert reggel amikor kapunkon kil\u00e9pek, \u00f6r\u00fclt embert\u00f6meg \u00e9s koszos utca fogad. Meg egy b\u00e1csi, aki az \u00f6reg \u00e9s b\u00e9k\u00e9s kuty\u00e1j\u00e1val \u00fcld\u00f6g\u00e9l a ker\u00edt\u00e9s mellett. Mindig csak reggel. Nem k\u00e9reget, de \u00f6r\u00fcl, ha kap. Minden reggel ad egy mosolyt \u00e9s minden reggel megfigyeli az embereket. Tudja, ki mikor megy munk\u00e1ba, tudja ki, hogy \u00e9rzi mag\u00e1t. Tudja. Nem tudom, mi\u00e9rt gondolom \u00edgy. Tal\u00e1n mert irigylem t\u0151le, hogy ennyi ideje van megfigyelni a vil\u00e1got.<\/p>\r\n
Sz\u00f3val \u00edgy indul a reggel. Szeg\u00e9nyekkel, szerencs\u00e9tlenekkel, kitasz\u00edtottakkal \u00e9s vakokkal. Rengeteg vak ember \u00e9l a k\u00f6rny\u00e9k\u00fcnk\u00f6n. \u0150k pont \u00fagy tanulnak boldogulni ebben a vil\u00e1gban, ahogy \u00e9n. \u00c9s \u00e9n innen indulok minden reggel egy t\u00f6k\u00e9letesnek t\u0171n\u0151 vil\u00e1g fel\u00e9.<\/p>\r\n
A munkahelyemhez k\u00f6zeledve \u00e1thaladok a \"szebb nem is lehetne\" \u00e9tterem terasz\u00e1n, majd elkanyarodom egy kicsit \u00e9s m\u00e1r meg is \u00e9rkeztem. Ah\u00e1nyszor bel\u00e9pek ide elgondolkodom azon, hogy vajon, amit itt l\u00e1tok, az igaz-e. A hatalmas hall, a nagyon eleg\u00e1ns k\u00e1v\u00e9z\u00f3 a sok k\u00e9nyelmes, sz\u00ednes fotellel \u00e9s a benne \u00fcl\u0151 t\u00f6k\u00e9letesre vasalt, illatoz\u00f3 emberekkel. Annyira m\u00e1s vil\u00e1g. A mennyezetr\u0151l \u00e1rad be a f\u00e9ny, sz\u00f6k\u0151k\u00fat zubog a l\u00e9pcs\u0151 ment\u00e9n... A l\u00e1tv\u00e1ny szemet k\u00e1pr\u00e1ztat\u00f3. Csod\u00e1lom azt, aki ezt megalkotta.<\/p>\r\n
M\u00e9gis, olykor zavar ez az eg\u00e9sz. Olykor azt \u00e9rzem, hogy valami nincs ezzel rendj\u00e9n. Mert azt\u00e1n felj\u00f6v\u00f6k az irod\u00e1ba, ahol mag\u00e1t\u00f3l j\u00e1r fel-le a red\u0151ny \u00e9s be\u00fcl\u00f6k a t\u00f6k\u00e9letes k\u00e9pet mutat\u00f3 emberek k\u00f6z\u00e9. \u00c9s azt\u00e1n f\u00e1j. Nyilal, fojtogat valami. K\u00f6r\u00fcl\u00f6ttem az emberek mintha n\u00e9m\u00e1n sik\u00edtan\u00e1nak.<\/p>\r\n
F\u00e9lelem lebeg k\u00f6rbe mindent \u00e9s mintha ezernyi v\u00e1gy, elfojtott stressz szeretne kit\u00f6rni. A nyakkend\u0151k mintha t\u00fal szorosra lenn\u00e9nek k\u00f6tve. A k\u00f6r\u00f6mcip\u0151k mintha sebet ejten\u00e9nek. Az emberek arc\u00e1n ott az egy m\u00e1sodperces illend\u0151 mosoly, azt\u00e1n k\u00f6vetkez\u0151 pillanatban, mikor azt hiszik, m\u00e1r nem figyelsz, elsz\u00fcrk\u00fcl az arcuk \u00e9s visszat\u00e9r egy komor, egyenes vonal a sz\u00e1juk hely\u00e9re. Komolyak, dolgoznak, azt\u00e1n rohang\u00e1lnak. Egy megbesz\u00e9l\u00e9s itt, egy m\u00e1sik ott. Teljes\u00edteni kell, j\u00f3l kell szerepelni, meg kell felelni\u2026<\/p>\r\n
\u00c9rtem, mi\u00e9rt ez a hatalmas f\u00e9lelem itt. N\u00e9zni is sok. Mit meg kell tenni az\u00e9rt, hogy bent maradhass ebben a t\u00f6k\u00e9letes \u00e9p\u00fcletben, ebben a t\u00f6k\u00e9letes vil\u00e1gban. Hogy v\u00e9gigj\u00f6hess a t\u00f6k\u00e9letes kis utc\u00e1kon \u00e9s be\u00fclhess a t\u00f6k\u00e9letes kis \u00e9tterembe. Hogy megteremtsd t\u00f6k\u00e9letes sz\u00fcl\u0151k\u00e9nt a t\u00f6k\u00e9letes csal\u00e1dot. Hogy otthon is tedd, amit ebben a vil\u00e1gban tenni kell. Felel\u0151ss\u00e9gteljesen, illedelmesen, haladva az elv\u00e1r\u00e1sok \u00e9s szab\u00e1lyok ment\u00e9n. Ezek az emberek itt, ezen az \u00faton j\u00e1rnak. \u00c9s m\u00e1r olyan r\u00e9g\u00f3ta, hogy szinte kezdik hinni, hogy enn\u00e9l nincs is jobb, nem is lehet m\u00e1s. Ez az \u00e9let.<\/p>\r\n
Nem tisztem elvitatni ezt t\u0151l\u00fck. De valahol f\u00e1j, valahol zavar. N\u00e9ha \u00fagy megr\u00e1zn\u00e1m \u0151ket, hogy h\u00e9, n\u00e9zd, s\u00fct a nap, szinte mosolyog. \u00c9s n\u00e9zd, milyen sz\u00e9p \u00e1rny\u00e9kot vet ez a kis n\u00f6v\u00e9nyke az asztalodra. L\u00e1tod? \u00c9rzed mennyire csod\u00e1s ez? De nem megy.<\/p>\r\n
Pr\u00f3b\u00e1ltam besz\u00e9lgetni is vel\u00fck. T\u00e1rsalg\u00e1suk felsz\u00ednes, sosem megy m\u00e9lyre \u00e9s nagyon tudatos gondolkod\u00e1sr\u00f3l tan\u00faskodik. M\u00e1r el\u0151re sz\u00e1molj\u00e1k mennyit \u00e9s mik\u00e9nt kell f\u00e9lretenni a nyugd\u00edjig, mennyi p\u00e9nzbe ker\u00fcl kitan\u00edttatni a gyerekeket\u2026 Osztanak, szoroznak. (Valahogy csod\u00e1lom ezt a k\u00e9pess\u00e9g\u00fcket).<\/p>\r\n
Azt\u00e1n egyszer csak fel\u00e9m fordulnak a tekintetek \u00e9s megk\u00e9rdeznek minderr\u0151l engem. Hogy \u00e9n hogy v\u00e9lekedem? Szinte neh\u00e9z megsz\u00f3lalni. Neh\u00e9z felv\u00e1llalni, hogy teljesen m\u00e1sk\u00e9nt l\u00e1tok, de elmondom nekik. L\u00e1tom az arcukon, hogy nem igaz\u00e1n \u00e9rtenek, ugyanakkor mintha egy kis \u00f6r\u00f6m k\u00f6lt\u00f6zne a szem\u00fckbe k\u00f6zben. De, valahol m\u00e9gis \u00e9rtik. Nagyon is \u00e9rtik \u00e9s tetszik is nekik. M\u00e9lyen nagyon is egyet\u00e9rtenek. Persze k\u00f6zben lehet, hogy felel\u0151tlennek \u00e9s \u0151r\u00fcltnek l\u00e1tnak, \u00e9s egy\u00e1ltal\u00e1n nem tudnak hova tenni. Igaz.<\/p>\r\n
Nem illek ide. Ezt \u00e9rzem \u00e9n is. Kil\u00f3gok. Fel tudok kapni egy k\u00f6r\u00f6mcip\u0151t, be tudok j\u00f6nni csinosan\u2026 De indul\u00e1s el\u0151tt mindig megn\u00e9zem magam a t\u00fck\u00f6rben: olyan fura vagyok. Feln\u0151tt, \u00e9rett n\u0151. Csinos. A hajam pont olyan m\u00e9rn\u00f6ki pontoss\u00e1ggal van be\u00e1ll\u00edtva, mint a d\u00edszbokrok az \u00e9tteremn\u00e9l. Magamra vettem a t\u00f6k\u00e9letess\u00e9g maszkj\u00e1t. Eg\u00e9sz j\u00f3l siker\u00fclt (Persze lehetne m\u00e9g csiszolni, de t\u0151lem ez nagy sz\u00f3). Beillek a kirakatba. Nem l\u00f3gok ki. Nem l\u00f3gok ki eg\u00e9sz addig, am\u00edg csendben \u00fcl\u00f6k a helyemen \u00e9s dolgozok...<\/p>\r\n
\u00c1h, dehogynem. Nincs itt senki m\u00e1s, kinek munka k\u00f6zben zene d\u00fcb\u00f6r\u00f6g a f\u00fcl\u00e9be \u00e9s \u00fctemre, hangosan veri a billenty\u0171zetet. Nincs itt senki m\u00e1s, aki olykor elm\u00e9l\u00e1z, mert az ablakb\u00f3l felfigyel egy kint b\u00f3logat\u00f3 f\u00e1ra. Nincs itt senki m\u00e1s, aki olykor egyed\u00fcl megy eb\u00e9delni, mert \u00e9pp elvonul\u00e1sra v\u00e1gyok. Nincs itt senki m\u00e1s, aki zsigereiben \u00e9rzi az itt lebeg\u0151 stresszt \u00e9s f\u00e1jdalmat. Nincs itt senki m\u00e1s, aki olykor annyira nyitott, hogy r\u00e1men\u0151snek n\u00e9zik, pedig csak \u00e9pp meg szeretn\u00e9 \u00f6lelni az eg\u00e9sz vil\u00e1got. Nincs itt senki m\u00e1s, aki olykor annyira bez\u00e1r, hogy elutas\u00edt\u00f3nak v\u00e9lik.<\/p>\r\n
Vagy m\u00e9gis? Itt van mindenki. \u00c9s ott lent, a m\u00e9lyen \u0150 meg \u0150 meg \u0150 pont olyan, mint \u00e9n. Nincs itt senki m\u00e1s, csak mi. A felsz\u00ednen ilyen olyan mint\u00e1kkal, maszkokkal, sz\u00e9p vagy szakadt ruh\u00e1kba burkol\u00f3zva. Nincs itt senki m\u00e1s, aki k\u00fcl\u00f6nb a ker\u00edt\u00e9s\u00fcnk mellett \u00fcld\u00f6g\u00e9l\u0151 b\u00f6lcs b\u00e1csin\u00e1l \u00e9s kuty\u00e1j\u00e1n\u00e1l.<\/p>\r\n
H\u00e1t akkor mi is a fura? A hatalmasnak t\u0171n\u0151 t\u00e1vols\u00e1g a v\u00edz m\u00e9lye \u00e9s felsz\u00edne k\u00f6z\u00f6tt? Tal\u00e1n.<\/p>\r\n
Mi\u00e9rt titkolja a v\u00edz, hogy a m\u00e9ly\u00e9n milyen b\u00e9ke van? Mi\u00e9rt kell ennyire m\u00e9lyre \u00faszni, hogy megl\u00e1ssuk? \u00c9s mi\u00e9rt lubickol mindenki egyenk\u00e9nt a felsz\u00edn\u00e9n ahelyett, hogy belevetn\u00e9 mag\u00e1t a habokba? Tal\u00e1n mert ijeszt\u0151.<\/p>\r\n
Tal\u00e1n nincs is ann\u00e1l ijeszt\u0151bb, mint felv\u00e1llalni magunkat \u00e9s a sok elv\u00e1r\u00e1ssal ellent\u00e9tben \u00fagy \u00e9lni, ahogy sz\u00edv\u00fcnk dikt\u00e1lja:<\/p>\r\n
Egyszer\u0171en, \u0151szint\u00e9n, tiszt\u00e1n.<\/p>","type":"rich"}