{"version":"1.0","provider_name":"Pillanat","provider_url":"https:\/\/pillanat.cafeblog.hu","author_name":"Christy","author_url":"https:\/\/pillanat.cafeblog.hu\/author\/krisztina-gerseigmail-com\/","title":"A nagy d\u00f6nt\u00e9s","html":"<p>Levettem \u00e1tizzadt h\u00e1l\u00f3ingem. A sokadikat. Tal\u00e1n m\u00e1r v\u00e9ge a 40 fokos l\u00e1znak. Tal\u00e1n v\u00e9ge ennek a r\u00e9m\u00e1lomnak. Tal\u00e1n ez a zuhany most m\u00e1r tiszt\u00e1n tart, s nem t\u0171nik el ez az illatos pillanat a k\u00f6vetkez\u0151 f\u00e1jdalmas \u00e9s izzaszt\u00f3 percben.<\/p>\r\n<p><a href=\"https:\/\/pillanat.cafeblog.hu\/files\/2017\/07\/IMG_1679.jpg\"><img class=\"alignright size-medium wp-image-1135\" src=\"https:\/\/pillanat.cafeblog.hu\/files\/2017\/07\/IMG_1679-300x200.jpg\" alt=\"\" width=\"300\" height=\"200\" \/><\/a><\/p>\r\n<p>Eszembe jut az a nap, mikor betegs\u00e9gem elej\u00e9n a balatoni h\u00e1zik\u00f3 terasz\u00e1n \u00fcld\u00f6g\u00e9lt\u00fcnk p\u00e1rommal. \u00c1lmokat sz\u0151tt\u00fcnk \u00e9s v\u00e1gyakoztunk egy b\u00e9k\u00e9s, egyszer\u0171 \u00e9let ut\u00e1n. Lenne egy kis bodeg\u00e1nk, vagy valami, ny\u00e1ron \u00e1rulhatn\u00e1nk a turist\u00e1knak a sok k\u00e9zzel k\u00e9sz\u00edtett \u00e9kszert, l\u00e1mp\u00e1kat, festett p\u00f3l\u00f3kat, festm\u00e9nyeket. Igen, csin\u00e1lhatn\u00e1nk egy ki\u00fcl\u0151s s\u00f6r\u00f6z\u0151t is mell\u00e9, csak okosan, j\u00f3t, j\u00f3 helyre... S m\u00e1r majdnem kezdt\u00fcnk volna megint legyinteni egyet, de el\u0151bb sz\u00f3laltam meg. Eszembe jutott egy vide\u00f3, egy \u00edr\u00e1s, nem tudom. De ide passzolt. A l\u00e9nyege: Az emberek az\u00e9rt nem jutnak el oda, ahova szeretn\u00e9nek, mert f\u00e9lnek. F\u00e9lnek l\u00e9pni \u00e9s ezer kifog\u00e1st, \u00fan. racion\u00e1lis \u00e9rvet sorakoztatnak fel, ami t\u00e1vol tartja \u0151ket egy b\u00e1tor l\u00e9p\u00e9st\u0151l. Mert igen, lehet, hogy nem j\u00f6n be, lehet, hogy elbukunk. Lehet, hogy lesz benne j\u00f3, meg rossz... de egy biztos, ha nem tesz\u00fcnk semmit, mikor m\u00e1r nagyon \u00e9rezz\u00fck, hogy menn\u00fcnk kell, a legrosszabb d\u00f6nt\u00e9st hozzuk. Bennragadni egy \u00e9letre valamiben, amit nem szeretsz, maga a hal\u00e1l.<\/p>\r\n<p>Be kellett ismern\u00fcnk, hogy a fiatal fejjel im\u00e1dott v\u00e1rosunk m\u00e1r zajos \u00e9s b\u00fcd\u00f6s nek\u00fcnk. Az itt el\u0151 emberek k\u00f6z\u00f6tt meg egyre kevesebb a j\u00f3sz\u00edv\u0171, j\u00f3sz\u00e1nd\u00e9k\u00fa l\u00e9ny. Tapl\u00f3s\u00e1g, agresszi\u00f3, siker \u00e9s p\u00e9nzhajh\u00e1sz\u00e1s. Ez a men\u0151. Tudom, hogy vannak emberek, akiknek ez okoz \u00f6r\u00f6m\u00f6t. Nem is akarom b\u00e1ntani \u0151ket, de nek\u00fcnk nem. Mi egyszer\u0171 \u00e9letre vagyunk, tudunk szer\u00e9nyen \u00e9lni, s\u0151t boldogan \u00e9l\u00fcnk \u00edgy, ha k\u00f6zben megadatik nek\u00fcnk k\u00e9t kincs: szabads\u00e1g \u00e9s b\u00e9ke.<\/p>\r\n<p>P\u00e1rom boldogan b\u00f3logatott \u00e9s v\u00e9g\u00fcl azon a csod\u00e1s balatoni napon kimondtuk: megcsin\u00e1ljuk! Nem f\u00e9l\u00fcnk!<\/p>\r\n<p>Nem f\u00e9l\u00fcnk h\u00e1trahagyni munkahelyeinket, ahol ott a stressz \u00e9s a sok flusztr\u00e1lt l\u00e9lek, akik azt mondogatj\u00e1k, hogy bizony elmenn\u00e9nek, de! Vagy azt, hogy lett p\u00e9nz a milli\u00f3s gyepre...<\/p>\r\n<p>Annyira nem jelent semmit ez nek\u00fcnk, s gyermek\u00fcnk sem \u00e9rti az eg\u00e9szet, tany\u00e1n \u00fcld\u00f6zne ink\u00e1bb csirk\u00e9ket.<\/p>\r\n<p>Nincs k\u00e9rd\u00e9s a j\u00f6v\u0151re n\u00e9zve, a dolog el van m\u00e1r d\u00f6ntve. \u00c9s m\u00e1r most boldogok vagyunk, csak mert minden szart h\u00e1trahagyhatunk.<\/p>\r\n<p>Neh\u00e9z id\u0151szak v\u00e1r r\u00e1nk most, tudjuk. Fel\u00faj\u00edtunk, nagy lak\u00e1st \u00e9s f\u00f6l\u00f6s t\u00e1rgyakat j\u00f3 p\u00e9nz\u00e9rt eladunk, kutakodunk, \u00f6tlet\u00fcnk, keress\u00fck az \u00faj helyet, felt\u00e9rk\u00e9pez\u00fcnk minden lehet\u0151s\u00e9get, tan\u00e1csokat fogadunk mindenkit\u0151l, ki m\u00e1r l\u00e9pett, \u00e9s pr\u00f3b\u00e1ljuk okosan csin\u00e1lni, amennyire csak lehet.<\/p>\r\n<p>Mi\u00f3ta a nem szeretett munkahelyemen vagyok, pr\u00f3b\u00e1lom elfogadni az eg\u00e9szet, de azt hiszen, ez nem megy. \u00c9n, aki sosem voltam beteg, k\u00e9t komoly nyavaj\u00e1n vagyok t\u00fal. T\u00f6bb ilyen nem lesz! P\u00e1p\u00e1 elv\u00e1r\u00e1sok, f\u0151n\u00f6k\u00f6k, sz\u00e1m\u00edt\u00f3 koll\u00e9g\u00e1k, \u00e9s stressz. (Tisztelet minden kiv\u00e9telnek. - Rem\u00e9lem egyszer l\u00e9pnek!)<\/p>\r\n<p>N\u00e9zzetek meg a sok csilivili, man\u00edrral teli c\u00e9get \u00e9s hitess\u00e9tek el velem, hogy igaz, val\u00f3s, s az ott dolgoz\u00f3knak hasznos, ami ott t\u00f6rt\u00e9nhet. Hogy az \u00f6lt\u00f6nybe dagadt eg\u00f3juk \u00e9s p\u00e9nzt\u00e1rc\u00e1juk maga a boldog \u00e9let. \u00c9s \u00e9jszaka fej\u00fcket lehajtva tiszta sz\u00edvvel mondj\u00e1k ki, hogy milyen el\u00e9gedettek.<\/p>\r\n<p>\u00c9n szeretn\u00e9k \u00fagy meghalni, hogy a csal\u00e1dom, az igaz bar\u00e1taink, a k\u00e9t kezi szorgos munk\u00e1nk, az anyaf\u00f6ld, a minket k\u00f6r\u00fcl\u00f6lel\u0151 term\u00e9szet, mad\u00e1rf\u00fctty \u00e9s a hatalmas szeretet jusson csak eszembe. Szeretn\u00e9nk szer\u00e9nyen halni, s boldogan, mert bej\u00e1rtam a saj\u00e1t utam.<\/p>\r\n<p>S m\u00e1t\u00f3l ez\u00e9rt mindent megteszek. A sok kit\u00e9r\u0151nek meg k\u00f6sz\u00f6n\u00f6m, hogy megmutatt\u00e1k, mit nem szeretek.<\/p>\r\n<p>1. l\u00e9p\u00e9s:<br \/>Fel\u00faj\u00edt\u00e1s <br \/>(seg\u00edt\u0151 kezek, szeretett bar\u00e1tok, gyertek, ha van kedv)<\/p>","type":"rich"}