![\"\"](\"https:\/\/pillanat.cafeblog.hu\/files\/2018\/02\/E0C1C559-5D04-4AA8-B36A-DDC874BADE2C.jpeg\")
<\/a><\/p>\r\nNincs lehetetlen!<\/p>\r\n
R\u00e1 kellett j\u00f6nn\u00f6m, hogy a fest\u00e9szet az az \u00fat, aminek tal\u00e1n sosincs v\u00e9ge. Hogy ezer, \u00e9s ezer bugyra van. Tele titkokkal, \u00e9rz\u00e9sekkel, tr\u00fckk\u00f6kkel, technik\u00e1kkal \u00e9s ami tal\u00e1n a legrosszabb\u00fal hangzott els\u0151re: szab\u00e1lyokkal. Ez ut\u00f3bbival pedig vannak gondjaim. De err\u0151l majd \u00edrok k\u00e9s\u0151bb. Most maradok a vicces r\u00e9szn\u00e9l.<\/p>\r\n
Merthogy felfedezv\u00e9n a sokf\u00e9le fest\u00e9szeti technik\u00e1t egyik \u00e9jjel \u00fagy d\u00f6nt\u00f6ttem, eldobom az ecsetet, beleszagolok valami \u00fajba \u00e9s fest\u0151k\u00e9ssel k\u00e9sz\u00edtek egy k\u00e9pet. Ami \u00f6nmag\u00e1ban m\u00e9g nem is lenne vicces. Csakhogy nem volt fest\u0151k\u00e9sem.
Csak Jane, aki annyira lelkesen tolta az arcomba a t\u00e9m\u00e1t, hogy k\u00e9ptelen voltam kiv\u00e1rni a m\u00e1snapot, venni egy fest\u0151k\u00e9st, \u00e9s neki\u00e1llni a feladatnak. Azt \u00e9reztem azonnal kell cselekednem. Azonnal ki akartam pr\u00f3b\u00e1lni, milyen is ecset n\u00e9lk\u00fcl festetni.<\/p>\r\n
\u00dagyhogy l\u00e1zasan befutottam a gyerek szob\u00e1j\u00e1ba \u00e9s a m\u00e1r ezer \u00e9ve nem haszn\u00e1lt, viszont porosod\u00e1sra t\u00f6k\u00e9letesen alkalmas babakonyha k\u00e9szletbe t\u00fartam. Tettem mindezt az\u00e9rt, mert eml\u00e9keimben \u00e9lt m\u00e9g egy majdnem fest\u0151k\u00e9s-szer\u0171-j\u00e1t\u00e9k-ev\u0151eszk\u00f6z alkalmatoss\u00e1g, ami \u00fagy \u00e9reztem, t\u00f6k\u00e9letesen megoldhatja a probl\u00e9m\u00e1mat. Kis kutakod\u00e1s ut\u00e1n meg is tal\u00e1ltam.<\/p>\r\n
Buzogott bennem a tettv\u00e1gy, megvolt a!majdnem alkalmasnak hat\u00f3 eszk\u00f6z is, \u00fagyhogy azonnal elkezdtem kenni a v\u00e1sznat. Azt\u00e1n \u00e1tkoz\u00f3dtam, majd \u00e1tkoz\u00f3dtam, majd \u00e1tkoz\u00f3dtam.<\/p>\r\n
Mert ez a majdnem fest\u0151k\u00e9s t\u00e9nyleg csak majdnem festett. Azt hiszem, vid\u00e1m ruganyoss\u00e1g\u00e1val \u00fagy d\u00f6nt\u00f6tt, ink\u00e1bb sz\u00f3rakozik velem egy kicsit \u00e9s minden l\u00e9tez\u0151 feh\u00e9r, fekete festek\u00e9kemet elpazarolja. \u00c9jf\u00e9lre j\u00e1rt m\u00e1r az id\u0151, mikor \u00fagy d\u00f6nt\u00f6ttem, be kell l\u00e1tni, hogy ez \u00edgy nem lesz j\u00f3.
Ennek a k\u00e9pnek annyi.<\/p>\r\n
De a bar\u00e1taimnak m\u00e9g elk\u00fcldtem a f\u00e9lk\u00e9sz m\u0171 fot\u00f3j\u00e1t annyi kommenttel, hogy ha valaki bev\u00e1llalja, akkor ebb\u0151l a valamib\u0151l megpr\u00f3b\u00e1lok neki felismerhet\u0151t alkotni.<\/p>\r\n
Azonnal j\u00f6tt a csapd le csacsi, avagy egy lelkes jelenlentkez\u0151.
Ezzel egyid\u0151ben pedig megmozdult bennem \u00fajra a t\u00fcrelmetlen kis\u00f6rd\u00f6g, aki azt mondta, siker\u00fclhet m\u00e9g most is.<\/p>\r\n
\u00dagyhogy szkeptikusan b\u00e1r, de \u00e9jf\u00e9l ut\u00e1n 10 perccel m\u00e1r megint a v\u00e1szon el\u0151tt \u00fcltem t\u00e1ncos kedv\u0171 majdnem fest\u0151k\u00e9semmel.
A helyzet annyiban v\u00e1ltozott, hogy m\u00e1r \u00e9n voltam az er\u0151sebb \u00e9s \u00e9n ir\u00e1ny\u00edtottam \u0151t.
Mert bar\u00e1tnak nem adunk szart! \u00c9s k\u00e9sz!
Mert nem vagyok hajland\u00f3 azt mondani, hogy lehetetlen.<\/p>\r\n
Nem is olyan sok\u00e1ra a k\u00e9p kezdett olyann\u00e1 v\u00e1lni, amire m\u00e1r mertem azt mondani, hogy j\u00f3 lehet ez. Azt\u00e1n j\u00f3 lett. K\u00e9p lett. S\u0151t. Eml\u00e9kezetes festm\u00e9ny lett.<\/p>\r\n
\u00dajra meg kell festenem, mert az az igazs\u00e1g, hi\u00e1nyzik!:) T\u00fal sz\u00e9p \u00e9s kalandos eml\u00e9k k\u00f6t hozz\u00e1. Meg egy k\u00f3sza gondolat, ami mindig eszembe jut, ha erre a k\u00e9pre n\u00e9zek:<\/p>\r\n