1.0Pillanathttps://pillanat.cafeblog.huChristyhttps://pillanat.cafeblog.hu/author/krisztina-gerseigmail-com/<p>Már megint a türkiz...</p> <p>... mert kellett egy nagyobb kép a kanapé fölé, meg mert rég használtam a kedvenc színemet, ami szinte már hiányzott. Mindemellett pedig vágytam egy újabb “nem valósra”.:)</p> <p>Azt hiszem a fenti paraméterek mind összejöttek ezen az amúgy elég nagy vásznon.</p> <p><a href="https://pillanat.cafeblog.hu/files/2018/02/47939DED-171E-46E1-9036-A64DCF109F37.jpeg"><img class="size-medium wp-image-1233 alignnone" src="https://pillanat.cafeblog.hu/files/2018/02/47939DED-171E-46E1-9036-A64DCF109F37-300x212.jpeg" alt="" width="300" height="212" /></a></p> <p>Ez volt az első igazán nagy méretű képem. Ami jelenti azt is, hogy festés közben olykor felsejlett bennem az enyhe gyomorgörcs és félelem attól, hogy ez a sok drága alapanyag pocsékba mehet.</p> <p>Az első ecsetvonások bizonytalansága talán végig el is kísért. De sebaj. Kellett ez az újabb “első” érzés ahhoz, hogy a következő nagy vászon súlya már ne telepedjem rám.</p> <p>Sőt, az az igazság, hogy ma már jobban szeretem a nagy vásznakat, mit pici testvéreit.</p> <p><a href="https://m.facebook.com/BohemFestolany/">https://m.facebook.com/BohemFestolany/</a></p>richhttps://pillanat.cafeblog.hu/files/2018/02/47939DED-171E-46E1-9036-A64DCF109F37-150x150.jpeg150150