1.0Pillanathttps://pillanat.cafeblog.huChristyhttps://pillanat.cafeblog.hu/author/krisztina-gerseigmail-com/<p>Az úgy volt, hogy bár lelkes akril felhasználó vagyok, kaptam egy készlet akvarellt, azzal a címszóval, hogy próbáljam ki.<br />A gondom alapvetően annyi volt vele, hogy gyermekkorom elcseszett vízfesték képei jutottak róla eszembe. Azok a kudarcos esetek, amikor a kutya szeme lefolyt a hasáig, a ház ablaka ajtó nagyságúra olvadt szét, és sorolhatnám nap estig. Szóval kissé félve nyúltam ehhez a folyós, vizes valamihez.</p> <p>De a kalandvágy hajtott. Meg a most már biztos menni fog érzés. Annyit megtanultam, hogy az a jó, ha vizes, ha folyik, és mókás a színek játéka így. Sőt, az is nyilvánvalóvá vált, hogy vannak olyan képek, amik kifejezetten akvarellel mutatnak jól. Például ez a kép is.</p> <p><a href="https://pillanat.cafeblog.hu/files/2018/02/9EDA3968-C8F7-4A1A-9AFB-DEF1379F7ED4.jpeg"><img class="size-medium wp-image-1332 alignnone" src="https://pillanat.cafeblog.hu/files/2018/02/9EDA3968-C8F7-4A1A-9AFB-DEF1379F7ED4-300x225.jpeg" alt="" width="300" height="225" /></a></p> <p>Igen, az akvarellnek van egy specko látványa, hangulata, játékossága, ami közel áll a szívemhez. Ugyanakkor még mindig azt mondom, nem ez a legegyszerűbb technika. Legalábbis nekem nem az. Bár ha az időtényezőt nézzük, el kell ismerni, hogy ez a festmény készült el a leghamarabb.</p> <p>Így a bennem dúló csata még nem dőlt el. Régmúlt emlékek, iskolapad, és látványos akvarell festmények keverednek bennem egyszerre.</p> <p>Egy biztos, ezután a kép után rohantam vissza az akrilhoz, mert az valahogy megynugatatóbb. Vagy csak ismerősebb. Vagy csak nincs annyi rossz emlékem róla... <br />Majd kiderül miért is.</p> <p><a href="https://m.facebook.com/BohemFestolany/">https://m.facebook.com/BohemFestolany/</a></p>richhttps://pillanat.cafeblog.hu/files/2018/02/9EDA3968-C8F7-4A1A-9AFB-DEF1379F7ED4-150x150.jpeg150150