Pillanat

Nem akarni kell, csak szeretni

Szarul vagyok. Igazán szarul. Ma lemondtam az angolt, mert túl drága az most és értelmét sem látom igazán. Aztán thétáztam egy barátnőmnek, mert megkért rá. Ezer éve nem csináltam ilyet. Nem ittam elég vízet sem, pedig thétához az hasznos. Így megfájdult a fejem, és fájt a szívem. Nehéz mások lelkében kotorászni, főként akkor, ha szomorúságot… Tovább »

Művészetek Völgye, Szabadság, Szerelem!

Gyomrom izgatottan remeg miközben Monostorapáti felé tartunk a barátokkal. Egy kicsiny falu csak ez is, tán vannak szebbek is, jobbak is, nekem mégis szívem csücske ez a hely. A Vén Platánban vár már sok régi cimbora, a kocsmáros párom rokona… van-e még itt olyan, kit nem ismerek? Lesz e örömzenélés, ha odaérek? A képzelt jónál… Tovább »

Egy ‘különc’ ember ajándéka a 4-es metrón <3

M4. Egy fiatal férfi hörögve énekel. Megjelenik egy-egy zavart, vagy ítélkezős tekintet, de a fiú csak tolja, nem jól, nem rosszul, de olyan élvezettel és szabadsággal, hogy az nagyon is rendben van. Kitör belőlem a nevetés, mert ez így ahogy van, zseniális. Koncert Kelenföldtől Keleti pu-ig. Aztán mellettem is mosoly, szembe is mosoly és szép… Tovább »

Fétkénység

Érezted már valaha? Milyen botor dolog, mi? Ha tegnap már szóba jöttek az aggodalmak, hát ez is csak egy a sok közül. Hirtelen nem is tűnhet olyan egyszerűnek tenni ellenne. Mert mondhatod, hogy aminek meg kell történnie, az úgyis megtörténik. Meg azt is, hogy senki sem birtoklunk és mindenki szabad. Meg azt is, hogy a… Tovább »

Jelen kontra Vágyak

Feltették nekem a kérdést: Miért nem fogadom el  szimplán, azt ami van és kész. Mert jelenben lenni ennyi. Elfogadod szívből azt ami most van és örömödet leled benne. Szépen hangzik. Annyira, hogy én sokáig játszottam is ezt: Mindent elfogadok, mindenkit szeretek! Aztán rájöttem, hogy a fenéket. Tök jól bemagyaráztam magamnak, még sokáig el is hittem,… Tovább »

Amikor úgy érzed, hogy megrekedtél

Megkérdezték nemrég tőlem, történt-e velem valami. Csupán csak azért jött a kérdés, mert szokásos víg kedélyem teljesen elhagyott és ahelyett, hogy az emberek társaságát kerestem volna, inkább félrehúzódtam és csendbe voltam. Mert van olyan, hogy ez esik jól. Olykor jó csak megállni az élet színpadán és körülnézni. Rácsodálkozva mindenre s egyfajta külső szemlélőként figyelni a… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!