Pillanat

Love

Csak pár nap távollét. Csak pár nap magány. Csak pár nap nélküle. Csak hogy megtapasztalhasd jobban önmagad és megélhesd újra az igazat. Csak pár nap: szenvedés, öröm, keresés, hiány, vágyódás. Csak pár napi tanítás. Csak egy kis jobban figyelés. Pár nap, amikor nem sodor magával a hétköznapok zaja. Amikor nem veszel el a hullámzó habok… Tovább »

Engedd meg magadnak a vágyat… s kapsz egy hegedűt! :)

Hegedűre vágytam és megfogadtam, hogy amint megérkezik számlámra szokásos negyedéves bónuszom, megengedem magamnak és veszek egyet. A pénz most szépen meg is érkezett s azt mondtam, itt az idő, végre hegedűm lesz! Az ideje tényleg eljött, csak másként, mint én gondoltam: Hegedűt kapok, mert megengedtem magamnak. Most, mikor a bónuszom megjött. Ellenben nem kerül egy… Tovább »

Jelen kontra Vágyak

Feltették nekem a kérdést: Miért nem fogadom el  szimplán, azt ami van és kész. Mert jelenben lenni ennyi. Elfogadod szívből azt ami most van és örömödet leled benne. Szépen hangzik. Annyira, hogy én sokáig játszottam is ezt: Mindent elfogadok, mindenkit szeretek! Aztán rájöttem, hogy a fenéket. Tök jól bemagyaráztam magamnak, még sokáig el is hittem,… Tovább »

Amikor úgy érzed, hogy megrekedtél

Megkérdezték nemrég tőlem, történt-e velem valami. Csupán csak azért jött a kérdés, mert szokásos víg kedélyem teljesen elhagyott és ahelyett, hogy az emberek társaságát kerestem volna, inkább félrehúzódtam és csendbe voltam. Mert van olyan, hogy ez esik jól. Olykor jó csak megállni az élet színpadán és körülnézni. Rácsodálkozva mindenre s egyfajta külső szemlélőként figyelni a… Tovább »

Szerelmeink a legnagyobb tanítóink

Mindig kívül keresünk. Azt hisszük, van valaki, aki pótolhatja az űrt. Szenvedünk, ha nem kapjuk meg, amit akarunk, de ha még meg is kapjuk, akkor is újabb dolgokra vágyunk. Nem lesz soha elég, amit kint találunk. Úgy tűnik, semmi és senki nem hozhatja vissza, amit feledtünk. Minden ott van már bennünk, rejtve ezernyi fátyol mögött…. Tovább »

Találkozás

Ott teremsz, pont mellettem. Mese. Szemed csillog, arcodon széles mosoly, s ugrálsz, mint egy boldog kisgyermek. Szereted ezt az embert, ki ott énekel a színpadon, nagyon. mintha szurkolnál neki, de persze, hogy mások is értékelik őt. S a büszke boldogságban tombol már mindenki. Lányok csapódnak melléd, simulnak egy táncra, bájosan engeded, jöjjenek, senkit meg nem… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!