Pillanat

Cigiszünet

Agyamban ezernyi gondolat, rím, költemény… kezdeném is írni, de elment, nincs remény. Tücskök, madarak, napsugár… mind tova száll. Csak nyomasztó érzés marad, mi gyomromig hatol. Tán alkotói válság ez, egy soha nem alkotótól. Az éjszakám borús volt, rémálom kergetett. Veszélyben voltam és senki sem fogta kezemet. Bambán néztek rám, én meg csak sikítottam. Hát nem… Tovább »

Művészetek Völgye, Szabadság, Szerelem!

Gyomrom izgatottan remeg miközben Monostorapáti felé tartunk a barátokkal. Egy kicsiny falu csak ez is, tán vannak szebbek is, jobbak is, nekem mégis szívem csücske ez a hely. A Vén Platánban vár már sok régi cimbora, a kocsmáros párom rokona… van-e még itt olyan, kit nem ismerek? Lesz e örömzenélés, ha odaérek? A képzelt jónál… Tovább »

Hogyan is lendüljünk bele a munkába?

Ugye érezted már olykor, hogy milyen nehéz nekiállni egy-egy feladatnak? Aztán valahogy mégis ráveszed magad és a végén mosolyogva mondod: csak elkezdeni volt nehéz. Pár saját tipp a start-hoz: Vegyél egy nagy levegőt, lazulj el. Mindjárt valami fontos dologba kezdesz. Tudd, hogy hatalmas elégedettség és öröm tölt majd el, amikor befejezed. De ehhez most kell… Tovább »

Engedd meg magadnak a vágyat… s kapsz egy hegedűt! :)

Hegedűre vágytam és megfogadtam, hogy amint megérkezik számlámra szokásos negyedéves bónuszom, megengedem magamnak és veszek egyet. A pénz most szépen meg is érkezett s azt mondtam, itt az idő, végre hegedűm lesz! Az ideje tényleg eljött, csak másként, mint én gondoltam: Hegedűt kapok, mert megengedtem magamnak. Most, mikor a bónuszom megjött. Ellenben nem kerül egy… Tovább »

Fétkénység

Érezted már valaha? Milyen botor dolog, mi? Ha tegnap már szóba jöttek az aggodalmak, hát ez is csak egy a sok közül. Hirtelen nem is tűnhet olyan egyszerűnek tenni ellenne. Mert mondhatod, hogy aminek meg kell történnie, az úgyis megtörténik. Meg azt is, hogy senki sem birtoklunk és mindenki szabad. Meg azt is, hogy a… Tovább »

Dance!

Mindig megmosolygom, mikor valakinek feltűnik a táncom. Mintha rajtam múlna bármi is… Pedig menyire nem így van! Régen valóban táncoltam és ügyesen próbáltam mozogni a zene ütemére, aztán valami történt. Beengedtem a zenét. Egészen a szívemig hatolt. Nem volt tervbe véve, megtörtént.  A többi már jött magától. Soha nem én táncolok – csak mozgatva vagyok! … Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!