Pillanat

Egy ‘különc’ ember ajándéka a 4-es metrón <3

M4. Egy fiatal férfi hörögve énekel. Megjelenik egy-egy zavart, vagy ítélkezős tekintet, de a fiú csak tolja, nem jól, nem rosszul, de olyan élvezettel és szabadsággal, hogy az nagyon is rendben van. Kitör belőlem a nevetés, mert ez így ahogy van, zseniális. Koncert Kelenföldtől Keleti pu-ig. Aztán mellettem is mosoly, szembe is mosoly és szép… Tovább »

Love

Csak pár nap távollét. Csak pár nap magány. Csak pár nap nélküle. Csak hogy megtapasztalhasd jobban önmagad és megélhesd újra az igazat. Csak pár nap: szenvedés, öröm, keresés, hiány, vágyódás. Csak pár napi tanítás. Csak egy kis jobban figyelés. Pár nap, amikor nem sodor magával a hétköznapok zaja. Amikor nem veszel el a hullámzó habok… Tovább »

Hogyan is lendüljünk bele a munkába?

Ugye érezted már olykor, hogy milyen nehéz nekiállni egy-egy feladatnak? Aztán valahogy mégis ráveszed magad és a végén mosolyogva mondod: csak elkezdeni volt nehéz. Pár saját tipp a start-hoz: Vegyél egy nagy levegőt, lazulj el. Mindjárt valami fontos dologba kezdesz. Tudd, hogy hatalmas elégedettség és öröm tölt majd el, amikor befejezed. De ehhez most kell… Tovább »

Véget ér-e az Anyák napja?

Az anyák napja úgy tűnhet, hogy elmúlt. Elvittem anyumhoz a virágot, felköszöntöttem, beszélgettünk egy jót és hazajöttem. De valljuk be, igazából sosem ér véget ez az ünnep! Pont oda születünk, ahova kell, s azt kapjuk, amire szükségünk van. Olykor úgy látjuk, hogy jót, olykor meg úgy, hogy rosszat. Szeretünk, vitatkozunk, lázadunk… Az egész úgy működik,… Tovább »

Engedd meg magadnak a vágyat… s kapsz egy hegedűt! :)

Hegedűre vágytam és megfogadtam, hogy amint megérkezik számlámra szokásos negyedéves bónuszom, megengedem magamnak és veszek egyet. A pénz most szépen meg is érkezett s azt mondtam, itt az idő, végre hegedűm lesz! Az ideje tényleg eljött, csak másként, mint én gondoltam: Hegedűt kapok, mert megengedtem magamnak. Most, mikor a bónuszom megjött. Ellenben nem kerül egy… Tovább »

Köszönet

Van az úgy, hogy túl nagy a nyomás! Túl sok a feladat és azt érzed, elhatalmasodnak fölötted a dolgok. Ilyenkor özönlenek fejedbe a megkérdőjelezetlen gondolatok, ilyenkor leszel képes áldozattá válni, egy szenvedő emberré, aki csak a nehézségeket látja maga előtt. Sőt, akár azt is, hogy bezzeg másoknak milyen könnyű. Ilyenkor nagyon gyorsan neki lehet esni… Tovább »

A tücsök és a hangya

Egyszer arról beszélgettünk, hogy milyen jó dolog is azt csinálni, amit az ember szeret, mikor is egyik barátunk felhozta A tücsök és a hangya c. mesét s lelkesen érvelt a hangya mellett. Közben az a felismerésem jött, hogy igen, erről van szó!: Tücsök vagyok, aki olykor hangyát játszik.:) Ez pedig bizony zavaró tud lenni.:) Végül… Tovább »

Fest! (avagy, hogyan lehet beleszeretni még a falba is?:))

Felnézek a falra. Olyan fehér és üres. Asztalon vízfesték és ezer ecset. Minden adott ahhoz, hogy cselekedjek. Nekiesek. Nem kell sablon, élvezem, ahogy az ecset vezeti kezem. Nem, nem tökéletes, hisz rajzolni sem tudtam soha igazán, ellenben meglelem benne az élvezetet. Ahogy húzom a falon a vonalat s ecsetem nyomot hagy maga után, gyönyörű. Örülök,… Tovább »

Már reggel is szeretem! – magam, magam:)

Ma reggel kis teraszunkon gugoltam (szokásos pihenő pózomban) és néztem az eget. Pontosabban csak néztem volna, ugyanis a környező fákat ellepték a madarak, akik olyan hangosan értekeztek, hogy nem lehetetett nem figyelni rájuk. Ha okosabb lennék, most meg tudnám nevezni őket, de nem tudom. És tán lényegtelen is. Volt kecses, hosszú farktollú, volt tömzsi, volt… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!