Pillanat

Igen. Ma rosszkedvűen másztam ki az ágyból. Ott dübörgött még bennem az előző este. A srác, aki épp most érkezett meg Dániából és a reptérről egyenesen a mi kis csapatunkba landolt, az emberek, akik utána érkeztek… Nem tudtam feldolgozni az élményt.  Ez a reggel még a sok feldolgozatlan emlékről szólt. Kérdések, és kételyek hada támadt… Tovább »

Szarul vagyok. Igazán szarul. Ma lemondtam az angolt, mert túl drága az most és értelmét sem látom igazán. Aztán thétáztam egy barátnőmnek, mert megkért rá. Ezer éve nem csináltam ilyet. Nem ittam elég vízet sem, pedig thétához az hasznos. Így megfájdult a fejem, és fájt a szívem. Nehéz mások lelkében kotorászni, főként akkor, ha szomorúságot… Tovább »

Felnézek a falra. Olyan fehér és üres. Asztalon vízfesték és ezer ecset. Minden adott ahhoz, hogy cselekedjek. Nekiesek. Nem kell sablon, élvezem, ahogy az ecset vezeti kezem. Nem, nem tökéletes, hisz rajzolni sem tudtam soha igazán, ellenben meglelem benne az élvezetet. Ahogy húzom a falon a vonalat s ecsetem nyomot hagy maga után, gyönyörű. Örülök,… Tovább »